József Attila

[bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

József Attila

Homonnai Nándor: József Attila portréja 1924 körül
Élete
Született	1905. április 11. Budapest
Elhunyt	1937. december 3.(32 évesen) Balatonszárszó
Nemzetiség	magyar
Szülei	József Áron Pőcze Borbála
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	közösségi és szerelmi költészet, próza, műfordítás
Alkotói évei	1918–1937
Első műve	Szépség koldusa
Hatottak rá	Juhász Gyula, Illyés Gyula,Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Ady Endre, Kassák Lajos
Hatása	Nagy László, Pilinszky János,Papp László, Petri György,Zsigmond Ede
A Wikimédia Commons tartalmazJózsef Attila témájú médiaállományokat.

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.[1] – Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth- ésBaumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások.

A Szegedi Tudományegyetemen tanárnak készült, de a Tiszta szívvel című verse miatt kirobbant jobboldali tiltakozások eredményeként Horger Antal professzor eltanácsolta a tanári pályától. Ezután nyugati egyetemekre iratkozott be: Bécsben hallgatott előadásokat, majd Párizsban aSorbonne-on tanult. Közben megismerkedett az akkori német és francia költészettel, és tökéletesítette nyelvtudását.

Már külföldön is szimpatizált a kommunizmussal, és Magyarországra hazatérve kapcsolatba lépett az illegális munkásmozgalommal. Zaklatott magánéletét azonban érzelmi válságok, szerelmi reménytelenségek terhelték, és az ehhez társult rendszertelen életvezetése oda juttatta, hogy összeomlott az idegrendszere. A zavaros elmeállapotú költő a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat alá került és szörnyethalt.

Mindössze harminckét évet élt, az Ady Endre utáni magyar költészet legjelentősebb alakja. A második világháború után a szocialista világköltészet ünnepelt vezéregyéniségévé vált. Műfordítóként a szomszéd népek kortárs lírájával foglalkozott és értékesek Villon-fordításai is.