| József Attila |
 |
| Homonnai Nándor: József Attila portréja 1924 körül |
| Élete |
| Született | 1905. április 11. Budapest |
| Elhunyt | 1937. december 3.(32 évesen) Balatonszárszó |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | József Áron Pőcze Borbála |
| Pályafutása |
| Jellemző műfaj(ok) | közösségi és szerelmi költészet, próza, műfordítás |
| Alkotói évei | 1918–1937 |
| Első műve | Szépség koldusa |
| Hatottak rá | Juhász Gyula, Illyés Gyula,Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Ady Endre, Kassák Lajos |
| Hatása | Nagy László, Pilinszky János,Papp László, Petri György,Zsigmond Ede |
|
|
A
Szegedi Tudományegyetemen tanárnak készült, de a
Tiszta szívvel című verse miatt kirobbant jobboldali tiltakozások eredményeként
Horger Antal professzor eltanácsolta a tanári pályától. Ezután nyugati egyetemekre iratkozott be:
Bécsben hallgatott előadásokat, majd
Párizsban a
Sorbonne-on tanult. Közben megismerkedett az akkori német és francia költészettel, és tökéletesítette nyelvtudását.
Már külföldön is szimpatizált a
kommunizmussal, és Magyarországra hazatérve kapcsolatba lépett az illegális munkásmozgalommal. Zaklatott magánéletét azonban érzelmi válságok, szerelmi reménytelenségek terhelték, és az ehhez társult rendszertelen életvezetése oda juttatta, hogy összeomlott az
idegrendszere. A zavaros elmeállapotú költő a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat alá került és szörnyethalt.
Mindössze harminckét évet élt, az
Ady Endre utáni magyar költészet legjelentősebb alakja. A
második világháború után a szocialista világköltészet ünnepelt vezéregyéniségévé vált. Műfordítóként a szomszéd népek kortárs lírájával foglalkozott és értékesek
Villon-fordításai is.