Posted by Tj Blogi on hétfő, január 25, 2010
0
hozzászolás
Ezt álmodtam. vajon mit jelenthet?
kicsukott a busz, azt ott álltam 1 lábon, azt kapaszkodtam belül a korlátjába, ne kérdezd, hogy lehetett. ráadásul távolsági volt. azt az első megállóban a jegypénztárnál ki kellett töltenem valami kurva vastag jegyzőkönyvet közben a busz, meg az utasai rám vártak...
tök összefüggő állom volt.a jegypénztáros nőveli jelenet tartott a legtovább.olyan vastag volt a reklamáló,mint a qvelle katalógus,azt ott voltak milyen termékekkel kárpótol a vállalat.
Posted by Tj Blogi on szerda, január 20, 2010
1 hozzászolás
hallgasd közben a NOE-t ! ;-)
képek a nagyvilágból "A National Geographic Magyarország fotópályázatának évről évre nagyobb a sikere. Itt is láthatók az idei legjobb felvételek, melyek közül sok teljes képernyősre nagyítható. "
Posted by Tj Blogi on kedd, január 12, 2010
0
hozzászolás
Az Andó,bár egy féreg,de volt nagy mondata: "Én is szeretném megmutatni a fiamnak ... " minden az anyagiakon múlik ,bár nekem nincs fiam vagy lányom,de valamiért zavar,hogy nem tehetném meg, hogy elvigyem ilyen helyre:
ha a képre klikkelsz akkora lesz mint a monitor ;-)
Ismét előkerültek a Jacques Chirac egykori államfőt körüllengő korrupciógyanús ügyek. Az exelnöknek tizedmagával kell a bíróság előtt tisztáznia magát. A vádlottak között neves politikusok is megtalálhatóak, de melléjük került az előző bíró, aki annak idején ejtette a vádakat. Az ügy kapcsán megrendülhet a választók bizalma a politikai osztállyal szemben, ugyanakkor felveti a végrehajtói hatalom elfogultságának és hatékonyságának problémáját is.
Október 30-án a francia nyomozóhatóság vád alá helyezte az egykori államfő Jacques Chiracot. Az exelnöknek tisztáznia kell magát azon vádak alól, melyek szerint még párizsi főpolgármesterként jogellenesen használt fel közpénzeket.
Korábban már eljárást indítottak az ügyben, de akkor a bíró, Xaviere Simeoni javaslatára a bíróság ejtette a vádakat, mert szerinte a vádak nem voltak elég megalapozottak, valamint a bírósági eljárás túl sokáig húzódott. A hatóság javaslatára most várhatóan a vádlottak padjára kerül Simeoni is.
A korrupciógyanús cselekményeket a vádhatóság szerint Chirac még Párizs főpolgármestereként, tehát 1977 és 1995 között tizedmagával követte el. Chirac állítólag különféle pozíciókkal jutalmazta azokat, akik számára haszonnal kecsegtető szerződéseket hoztak tető alá. Ezeket ugyan a mai napig nem tudták rábizonyítani, de a gyanú szele végigkísérte későbbi pályafutása során is.
Jacques Chirac. Kellemetlen kérdések várnak rá
Chirac 1995-ben nem indult újra a főpolgármesterségért, inkább az elnökválasztáson mérettette meg magát, amelyet meg is nyert, 2002-ben ismét megválasztották. Államfői hivatalából 2007-ben távozott, és vele együtt megszűnt a mentelmi joga is. Korrupciógyanús ügyei azonnal elő is kerültek, Chirac válaszul a Le Monde-nak írt levelében tagadta ezeket.
Politikusi reakciók
Az ügy újbóli felmelegítése felveti a politikusok jogellenes manőverezéseinek, a bíróság függetlenségének, valamint a bírósági eljárások lassúságának problémáját is. Jean-Francois Probst, Chirac feltétlen híve ugyanakkor a bíróság elfogultságára hívta fel a figyelmet: szerinte az ügy azért került ismét napirendre, hogy az igazságszolgáltatás „jó pontokat szerezzen a főhatalomnál.” Vele szemben André Valliani szocialista képviselő nem vonja kétségbe a bírák függetlenségét, ám úgy véli, az igazságszolgáltatás malmai lassan fognak őrölni. Ségolene Royal, a Szocialista Párt 2007-es államfőjelöltje is megszólalt az ügyben. Szerinte elképzelhető, hogy Chiracnak voltak piszkos ügyei, de azok már túl régen történtek. A szocialista politikus igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy az egykori elnök sokat tett a hazáért, de a törvények mindenkire ugyanúgy vonatkoznak, ezért megérdemli elszigeteltségét.
Holdudvar a bíróság előtt
Számos, korábban Jacques Chirac holdudvarához köthető személy került már bíróság elé, legismertebb közülük Alain Juppé egykori miniszterelnök, akit letöltendő börtönbüntetésre ítéltek illegális pártfinanszírozásért. Juppé jelenleg az UMP egyik erős emberének, egyben Sarkozy bizalmasának számít, valamint 2006 októberében megválasztották Bordeaux polgármesterének. A bíróság bűnösnek találta Charles Pasquát és Jean-Christophe Mitterrandot – Francois Mitterrand korábbi államfő fiát – az 1990-es években Angolába irányuló illegális fegyverszállítás vádjában. Előbbi 3 év letöltendő börtönbüntetést, utóbbi 400 ezer euró pénzbüntetést kapott.
Bíróság előtt áll Chirac korábbi legnagyobb pártfogoltja, Dominique de Villepin korábbi miniszterelnök is. A Kitekintő korábban beszámolt a Clearstream-botrány legújabb fejleményeiről. Villepint okirathamisítással vádolják, amivel feltehetően legnagyobb riválisa, Nicolas Sarkozy növekvő pártbéli befolyását próbálta megállítani. Egyes források nem zárják ki azt sem, hogy a háttérben maga Chirac állt, ugyanis többször nyíltan Villepint támogatta Sarkozyvel szemben.
Tízen, mint a gonoszok?
Ha a bíróság végül úgy dönt, hogy eljárást indít, akkor Chirac rangjához méltó politikusokkal kerülhet közös padra: a kilenc további vádlott között található Michel Roussin korábbi miniszterelnök, Marc Blondel munkáspárti vezető (FO), valamint Jean de Gaulle önkormányzati képviselő, Charles de Gaulle unokája is.
Jacques Chirac akár 10 év börtönbüntetést és 150 ezer euró pénzmellékbüntetést is kaphat. Ha elítélik, folt esik eddig makulátlan, több évtizedes politikusi karrierjén. Ami kínos, hogy Franciaország történetében eddig egy államfő állt bíróság elé: Pétain marsallt 1945-ben halálra ítélték, mert a Vichy-rezsim államfőjeként a nácikkal kollaborált. Végül Charles de Gaulle, az ideiglenes kormány feje kegyelemben részesítette, és az ítéletet életfogytiglanra változtatta.
A sors fintora, hogy az egykori államfő – aki egy mostani felmérés alapján a legnépszerűbb politikus – önéletrajzi könyvét e hónapban kívánja bemutatni.
Európa háború utáni történetének egyik legjelentősebb kommunikációs manipulációjára derülhet fény, ha bizonyítékokkal sikerül alátámasztani nemzetközi szervezetek és a gyógyszeripar befolyásoló kapcsolatát. - számol be a napidoktor.hu.
Az EU Parlament Egészségügyi Bizottsága egyhangúlag elfogadott határozata alapján 2010 januárjában vizsgálat indul a gyógyszergyártó cégek és a globális sertésinfluenza kampány kapcsolatáról.
Az úgynevezett „Arany háromszög”, vagyis a gyógyszeripar és a tudósok, valamint a nemzetközi egészségügyi szervezetek kapcsolatainak átvilágítása milliók életére kihatással van. Ugyanis például a H1N1 oltás kapcsán hozott, és a kormányok és az emberek személyes magatartását befolyásoló információk olyan döntési helyzeteket hoztak létre, amelyek a politikusokat óriási kiadásokra és az embereket pedig nem kellően meggyőző oltási kényszerbe sodorták. A parlamenti indítványt Dr. Wolfgang Wodarg, a PACE (az Európa Tanács Parlamenti Taggyűlése) Egészségügyi Bizottságának az elnöke, korábban a német Parlamentben a Szociáldemokrata Párt képviselője, terjesztette elő. Az ismert orvos és járványügyi szakember, a tüdő- és környezetbántalmi betegségek specialistája, a WHO jelenlegi sertésinfluenza járvány elleni kampányát egyenesen „az évszázad egyik legnagyobb botrányának” nevezte.
Hivatalos nyilatkozatában Wodarg kritizálta a gyógyszeripar befolyását a tudósokra és a nemzetközi hivatalnokokra, megállapítván, hogy emiatt „szükségtelenül több millió egészséges embert tettek ki az elégtelenül tesztelt oltások kockázatának”, és hogy ez az influenza „sokkal kevésbé káros”, mint minden korábbi járvány.
Wodarg szerint az Európai Parlament vizsgálatának különösen a WHO szerepére és júniusi járvány bejelentésére kell koncentrálnia. 2009 áprilisában történt meg először, hogy a WHO járványügyi kritériumait megváltoztatta, amikor az első mexikói esetek ismertté váltak, úgy hogy nem a betegség valódi kockázatát, hanem a betegség esetek számát vették alapul a „járvány” bejelentéséhez. A sertésinfluenza járvánnyá nyilvánítása következényeként országok kényszerültek járványtervek bevezetésére és a sertésinfluenza elleni oltások beszerzésére. Mivel a WHO nem áll semmiféle parlamenti ellenőrzés alatt, Wodarg szerint a kormányoknak joguk van számadást kérni tőle.
A neves antiglobalista, William Engdahl által közzétett információk elgondolkodtatják az egészségügyi kommunikációval foglalkozókat, következtetéseiben túlmegy a közvetlen erkölcsi felelősség megállapításának fontosságán. Felveti az emberek százmillióinak életére minden korábbinál nagyobb hatással bíró nemzetközi és nemzeti egészségügyi szervezetek és intézmények számadási kötelezettségének és hitelességének a kérdését is. Az esetről egyébként a Der Tagesspiegel is beszámolt még decemberben
Posted by Tj Blogi on hétfő, január 04, 2010
0
hozzászolás
Nincs már szükség vallási,politikai eszmékre.Nem keresztes,etnikai tisztogató háború lesz,ha nem megélhetési. Nem szükség állapot,ha nem szükség háború.A válság odáig jutott,hogy mára már az eszmeiség is ki lesz spórolva.Ilyen körülmények között ott kell megfogni az energiát ahol tudjuk,minek hatalmas eszméket kitalálni fent tartani ahhoz,hogy háború legyen? Munkahelyi balesetek mindig vannak.Többen halnak meg az utakon,mint a háborúkban. Jemen lesz a következő célpont. A magyarok mindig is katonáskodó nemzet volt,a magyar-gárda Jemenben.hüm... ???
Már látom is magam előtt Rejtő láthatatlan légiójának, jellegzetesen magyar gazdasági szervezettségében felépülő magyar-gárdáját az első hadjáratban.
Jobb lenne ha nem itthon masíroznának,ha nem az araboknál. Jó kis NATO pénzért.Csinálni kéne egy ilyet a francia légió példájára,magyar szabad csapatok,bérbe adása a NATO-nak.