Posted by Tj Blogi on szombat, március 20, 2010
0
hozzászolás
olyan tipikus,hogy minden napos.
jópofa magyar szokás a nagymagyarkodó vállalkozóknál,azoknál akik leginkább tudják teli szájból fikázni a multikat,hogy a melósok megdolgozott pénzét nem fizetik ki(ilyen-olyan indokkal,lassan indok nélkül).
azokat az embereket tudják legjobban kihasználni akik kényszerhelyzetben vannak.Lakás,autó hitel,gyerekek... .
Dolgozol,hajtod magad és vagy a túlora pénzt,vagy a teljesítményed megérdemelt pénzét nem adják oda.
Legtöbbször ezért reklamálni sem lehet,mert szóbeli megállapodás van a felek között,amit a gennyládák elég sajátosan értelmeznek.
Adózni nem adóznak,de a rendszer fikázása az megy.
Nem sajnálnám a gazdagabbakat,ha nem azoknak a vérét szívnák akik az életüket adják értük.
Posted by Tj Blogi on szombat, március 20, 2010
0
hozzászolás
Jelen pillanatban is dilemmázunk
Mit kezdjünk a cigányokkal?
(azért teszem fel ezt a kérdést így, hogy ütős legyen)
Az Oszkár díj átadáson is ez volt a téma, csak nem így.
Hogyan akkor?
Két film versenyzett a győzelemért: Az Avatár és a Bombák földjén.
Ez a két film ugyan azt a kérdés feszegeti, más-más szemszögből.
A civilizálódott többség nem tud mit kezdeni a számára idegen kultúrákkal.
Az Avatár szerint nincs jogunk leigázni más kultúrákat, és a megoldás az ősi kultúrák összefogása, úgy, hogy azok identitása megmaradjon.
Mit tehetünk meg a civilizáció nevében?
Ha úgy vesszük, hogy a jelenleg a területünkön élő ősi cigány társadalom érték, akkor ezt meg kéne őriznünk az utókornak.
Amerikának ezt sikerült megtennie a rezervátumokba telepített indiánokkal.(Bár az az ő földjük volt egyébként…,míg a cigányok ide bevándorlok)
Nem kívánok ítélkezni ebben, nem az én dolgom hál istennek, de érzéseim szerint valamiféle rezervátumot kéne létre hozni számukra. nem kontrentácios tábort, ha nem a szabad életformájuk gyakorlásához teret, területet biztosítani számukra emberi jogaik biztosítása okán. Oktatásuk, támogatásuk is könnyebb lenne (olcsóbb egy jurtát építeni nekik, mint egy családi házat, a belvárosban amit nem is tudnak használni, fenntartani ).
Ha „putrikban”, sátor táborokban akarnak élni nem dolgozni joguk van hozzá, tegyék,gyűjtögessenek,munkát úgy sem nagyon tudunk jelenleg adni nekik,
de ha vannak köztük olyan egyének aki felvállalják a civilizáció pörgősebb világát, ne érje hátrányos megkülönböztetés ebben az elbaszott világban.
Ne egy átjárhatatlan világot teremtsünk számukra!
Túl sok párhuzam van az indiánok és a cigányok között attól, hogy ezt figyelmen kívül hagyhassuk.
A sámán szó valószínűleg a szibériai őslakosoktól származik, ahol egy különleges fajta szent embert jelölt. Az illető néha csak úgy spontán, néha pedig a dobolós-éneklős táncolós transz következtében képes kommunikálni az Istenekkel, otthonos a mindennapi és a nem-mindennapi valóságban, ezek határait szándékosan át tudja lépni, és mindezt igyekszik az embereknek megtanítani. Úgy vallják, hogy a látható világon túl létezik egy hatalmas erővel rendelkező láthatatlan világ, ami hatással van minden élő dologra. Ők ezt a láthatatlan világot úgy kezelik, mint az egyszeri ember azt, amit a kezébe tud fogni. A sámán szó eredeti jelentése: „az, aki tud”, vagy „a bölcs”. Érdekes a másik elmélet is, ami szerint a szó eredete kínai: a „sha men” buddhista szerzetest jelent.
Kiből lehet sámán?
Régészeti leletek szerint a sámánizmus már 30.000 évvel ezelőtt is létezett, és minden földrészen találtak bizonyítékukat a tevékenységükre. A sámánok nem önszántukból lesznek isteni gyógyítók, hanem annak születnek. Mégpedig legalább eggyel több csonttal, ami lehet plusz egy fog, hat ujj, bizonyos kultúrákban pedig a burokban születést is ide sorolják, akárcsak a táltosoknál.
Amikor az ifjú sámán serdülni kezd, egyszer csak kiválasztják: megjelenik neki valamilyen természetfeletti lény. Ez legtöbbször egy tébolyult – úgynevezett pszicho-spirituális - állapot közepette történik, és mivel vannak olyan sámánok, akik kezdetben nem szívesen vállalják fel a szerepüket, a téboly addig tart, amíg az illető be nem adja a derekát. Más kultúrákban akár „normális”, tehát csont-többlettel nem rendelkező ember is sámánná válhat, de ehhez rengeteget kell tanulnia, és állítólag nem olyan hatékony, mint a „született” és kiválasztott sámánok.
A Sámán a dobját sokszor lónak, paripának, kenunak nevezi . A legfőbb segítsége a révülésben, vagyis a világok közötti utazásban .
Szertartások előtt a Sámán mindig feléleszti a dobját szent tűz fölé teszi, hogy bőre megfeszüljön, és az állat, akinek a bőréből a dob készült, mellé szegődjön, és segítse őt az utazás alatt.
A dob nem csupán egy hangszer, hanem mondhatjuk így, tudatmódosító szer .
Saját dobhangja mellett van egy zengő, mormogó, éneklő 4-7 Hz körüli rezgése, ami olyan mély, szinte hipnotikus, meditatív állapotot képes előidézni percek alatt, amire meditációval csak hosszú órák alatt lennénk képesek .
A magyar mese és mondavilág is őrzi a dobok titkát a legifjabb legény az istállóból a legrozogább gebét választja ki magának, majd megeteti parázzsal, hogy az repítse az útján .
A dob bőre is, ha nem "etetjük" , nem tartjuk tűz fölé, alkalmatlan a dobolásra, nem tud minket repíteni. Ahogy tűz éri felébred, és kész rá, hogy társunk legyen.
A dob minden esetben személyes.
Ha szent tűz éri, megjegyzi, hogy ki tartotta tűz fölé, és ezek után már csak őt szolgálja az utazás során .
Szilárd - Sosevolt Szálló LIVE Merlin Színház, Budapest 2009.05.14. Sorminta Lemezbemutató Koncert Balanyi Szilárd - ének, billentyűk Gerdesits Ferenc - dob Giret Gábor - basszusgitár Vastag ...
Balanyi Szilárd - ének, billentyűk
Gerdesits Ferenc - dob
Giret Gábor - basszusgitár
Vastag Gábor - gitár, vokál
Jamie Winchester - gitár
Galambos Dorina - vokálZene: Balanyi Szilárd & Mikuli Ferenc
Szöveg: Balanyi Szilárd & Szűts Rita
jópofa főnökök
