a régi Aranyszarvas helyén ami van! Aki tudja ossza meg. Ez tűrhetetlen!!!
Tisztelt Munkahelyi Terror!
Egy, napjainkban szinte elképzelhetetlennek tűnő esetről szeretnék írni!
Az egyik étterem hirdetésére jelentkeztem. Be is hívtak próba napra. A nap folyamán beszélgettem a konyhalánnyal, aki elmondta, az elmúlt hónapokban több mint 40 próbanapos szakács és putos volt már, de néhány napnál, esetleg egy hétnél tovább senki sem maradt. Ezt eleinte nagyon furcsaltam, de a nap folyamán rájöttem, mi lehet az oka.
Kezdjük is az elején!
Megerkezesemkor kérdeztem, hol lehetne átöltözni. A főnök Tank (valódi neve István) közölte, hogy ugyan van öltöző, de az olyan állapotban van, hogy inkább hagyjuk, öltözzek inkább a fehér mosogatóban! Kérdeztem, hol találok fertőtlenítő kézmosót. Valósággal kinevett, hogy ha hoztam szappant, akkor jó, de ha nem, úgy is, max mosok kezet az edények felett a mosogatónál, de ne használják hozzá mosogató szert, mert abból fél litert kap a konyha, azt kell beosztani a fekete, a fehér mosogatóban, de még elégnek kell lennie az esti takarításhoz is!
Kisvártatva be is érkezett az első rendelés, hamburger. Gondolná az ember, a fagyasztóból előveszi a hamburger húspogacsat, és megsüti. Ez itt meg is maradt a gondolat szintjén! Megmutatták, hogy hogy is készül itt az ilyesmi. A leghalványabb minőségű, úgynevezett "baromfi darált hús" az alapanyag. Ezzel jogilag még nem is lenne gond,hiszen emberi fogyasztásra alkalmasnak van ítélve, az más kérdés, hogy ez valójában nem más, mint pépesített csirke far-hát, baromfi bőr és in keveréke pépesítve, úgy ahogy van, csontostul, mindenestől! A gond ott kezdődött, hogy ez már kb 2 napja ki volt olvasztva, és egyáltalán nem volt hűtve! Embertelen szaga volt! Amikor megcsapott a bűz, rögtön ki akartam dobni. Erre a főnökasszony, Niki rám sivalkodott, hogy ne képzeljem, hogy itt ilyen pazarlás mehet, nem dobunk ki semmit, nagyon meg kell fűszerezni és ha kisül nem lesz annak semmi baja! Amikor mondtam, hogy, én ezt nem szívesen tenném, csak annyit válaszolt, hogy akkor mehetek is a francba. Mivel kellett a pénz, muszály volt megtenni. Szóval jó rendesen be lett fűszerezve. Ezt a masszát kellett cigaretta papír vékonysagban kézzel (emlékeznek, nuku kézmosás) bele kenni egy fületlen serpenyőbe és jó alaposan addig sütni, amíg el nem megy a dögszag. A második megbotrankozás ugyan ennél a hamburgernél ért. A zöldségesből hoztam elő egy szem paradicsomot. Meglepve vettem észre, azt meg megrágta valami! Ezt is jelentettem Nikinek, aki nevetve azt válaszolta, ne is foglalkoznak vele, az ő "házi egere" volt, nincs pénz ragcsalo irtasra, egyszerűen vágjam ki a megrágott részt, úgysem látja a vendég! Már nem szóltam semmit.... A helyzet ugyan ez a többi alapanyaggal is! A hűtőbén lévő dolgokat minden nap át kell cimkezni, azzal indul a nap. Ha pl egy hús már nagyon büdös, akkor azt ecetes vízben kell kiaztatni, stb...
Nagyon érdekesnek tartom, hogy ez az étterem az önkormányzattól kapott megbízást szociális közétkeztetésre , és ami a legfurcsább számomra, pont akkor amikor oda kerültem dolgozni kötött szerződést egy magán idősek otthonaval, ahol naponta 26 személyre kell napi háromszori étkezést biztosítani. Vagy az intézmény vezetője nem járt soha ezen a konyhán, vagy valami összefonódás lehet a tulajok közt, mert ép eszű ember innen a kutyáját nem etetne.
Mindegy, kellett a munka, szó nélkül dolgoztam tovább.
Dél körül a főnök vigyorogva mondta, hogy fizessék 500 ft ot ivóvíz hozzájárulás címen. Viccnek vettem a dolgot, a mosoly csak akkor fagyott le az arcomról, amikor szemrebbenés nélkül zsebre tette a pénzt.
A nap folyamán derült ki, hogy itt egy munkanap 14, hétvégén 15 munkaóra! Már az első nap kértem a tulajdonost, írjuk alá a szerződést. Azzal hárította el, hogy majd a könyvelő elkészíti és amint kész, hozza. Ezt sem firtatták tovább. Egy hétig dolgoztam ott, minden nap kértem a szerződést, de minden nap csak hárított. Az utolsó napon egy véletlenül meghallott telefonbeszélgetés tett pontot az ottani pályafutásomra. A lényege a beszélgetésnek annyi volt, hogy egy "elődöm" hívta Nikit és az elmaradt pénze felől érdeklődött. Niki erélyesen közölte vele, hogy azt a pár napot nem fogja neki kifizetni, ha akarja jelentse fel, úgysem tudja bebizonyítani, hogy ott dolgozott, hiszen nincs szerződése! Aznap este kértem főnököt, hogy írjuk alá a szerződést vagy nem jövök másnap. Erre válasz helyett egyszeruen kilokodott a hátsó ajtón, a holmikat meg utánam dobalta. Többször hívtam telefonon, hogy mikor fogja kifizetni a 90 órányi munkabérem. Amikor még válaszolt a hívásra, legutoljára elmondta, mondjak fel írásban (könyörgöm, mit, amikor nem volt meg szerződés sem) és akkor majd kb 8 nap múlva megkaphatom! Azóta már a telefont sem veszi fel.
Nagyon röviden ennyi volna a kis történetem, annyival, hogy sikerült eddig meg két embert találnom, akikkel ugyan úgy jártak el! Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, tegyek közzé ezt az írást mind a blogon, mind fb oldalukon, amennyiben erre van lehetőség!
Kérem a Tisztelt Olvasókat, osszák meg az írást, hogy mások ne essenek ebbe a hibába és ne kerülhessenek ilyen helyzetbe két ilyen jellemtelen, gerinctelen munkáltató miatt, valamint elkerulhessenek egy esetleges étel mérgezést!
Forrás: http://munkahelyiterror.blog.hu/
Egy, napjainkban szinte elképzelhetetlennek tűnő esetről szeretnék írni!
Az egyik étterem hirdetésére jelentkeztem. Be is hívtak próba napra. A nap folyamán beszélgettem a konyhalánnyal, aki elmondta, az elmúlt hónapokban több mint 40 próbanapos szakács és putos volt már, de néhány napnál, esetleg egy hétnél tovább senki sem maradt. Ezt eleinte nagyon furcsaltam, de a nap folyamán rájöttem, mi lehet az oka.
Kezdjük is az elején!
Megerkezesemkor kérdeztem, hol lehetne átöltözni. A főnök Tank (valódi neve István) közölte, hogy ugyan van öltöző, de az olyan állapotban van, hogy inkább hagyjuk, öltözzek inkább a fehér mosogatóban! Kérdeztem, hol találok fertőtlenítő kézmosót. Valósággal kinevett, hogy ha hoztam szappant, akkor jó, de ha nem, úgy is, max mosok kezet az edények felett a mosogatónál, de ne használják hozzá mosogató szert, mert abból fél litert kap a konyha, azt kell beosztani a fekete, a fehér mosogatóban, de még elégnek kell lennie az esti takarításhoz is!
Kisvártatva be is érkezett az első rendelés, hamburger. Gondolná az ember, a fagyasztóból előveszi a hamburger húspogacsat, és megsüti. Ez itt meg is maradt a gondolat szintjén! Megmutatták, hogy hogy is készül itt az ilyesmi. A leghalványabb minőségű, úgynevezett "baromfi darált hús" az alapanyag. Ezzel jogilag még nem is lenne gond,hiszen emberi fogyasztásra alkalmasnak van ítélve, az más kérdés, hogy ez valójában nem más, mint pépesített csirke far-hát, baromfi bőr és in keveréke pépesítve, úgy ahogy van, csontostul, mindenestől! A gond ott kezdődött, hogy ez már kb 2 napja ki volt olvasztva, és egyáltalán nem volt hűtve! Embertelen szaga volt! Amikor megcsapott a bűz, rögtön ki akartam dobni. Erre a főnökasszony, Niki rám sivalkodott, hogy ne képzeljem, hogy itt ilyen pazarlás mehet, nem dobunk ki semmit, nagyon meg kell fűszerezni és ha kisül nem lesz annak semmi baja! Amikor mondtam, hogy, én ezt nem szívesen tenném, csak annyit válaszolt, hogy akkor mehetek is a francba. Mivel kellett a pénz, muszály volt megtenni. Szóval jó rendesen be lett fűszerezve. Ezt a masszát kellett cigaretta papír vékonysagban kézzel (emlékeznek, nuku kézmosás) bele kenni egy fületlen serpenyőbe és jó alaposan addig sütni, amíg el nem megy a dögszag. A második megbotrankozás ugyan ennél a hamburgernél ért. A zöldségesből hoztam elő egy szem paradicsomot. Meglepve vettem észre, azt meg megrágta valami! Ezt is jelentettem Nikinek, aki nevetve azt válaszolta, ne is foglalkoznak vele, az ő "házi egere" volt, nincs pénz ragcsalo irtasra, egyszerűen vágjam ki a megrágott részt, úgysem látja a vendég! Már nem szóltam semmit.... A helyzet ugyan ez a többi alapanyaggal is! A hűtőbén lévő dolgokat minden nap át kell cimkezni, azzal indul a nap. Ha pl egy hús már nagyon büdös, akkor azt ecetes vízben kell kiaztatni, stb...
Nagyon érdekesnek tartom, hogy ez az étterem az önkormányzattól kapott megbízást szociális közétkeztetésre , és ami a legfurcsább számomra, pont akkor amikor oda kerültem dolgozni kötött szerződést egy magán idősek otthonaval, ahol naponta 26 személyre kell napi háromszori étkezést biztosítani. Vagy az intézmény vezetője nem járt soha ezen a konyhán, vagy valami összefonódás lehet a tulajok közt, mert ép eszű ember innen a kutyáját nem etetne.
Mindegy, kellett a munka, szó nélkül dolgoztam tovább.
Dél körül a főnök vigyorogva mondta, hogy fizessék 500 ft ot ivóvíz hozzájárulás címen. Viccnek vettem a dolgot, a mosoly csak akkor fagyott le az arcomról, amikor szemrebbenés nélkül zsebre tette a pénzt.
A nap folyamán derült ki, hogy itt egy munkanap 14, hétvégén 15 munkaóra! Már az első nap kértem a tulajdonost, írjuk alá a szerződést. Azzal hárította el, hogy majd a könyvelő elkészíti és amint kész, hozza. Ezt sem firtatták tovább. Egy hétig dolgoztam ott, minden nap kértem a szerződést, de minden nap csak hárított. Az utolsó napon egy véletlenül meghallott telefonbeszélgetés tett pontot az ottani pályafutásomra. A lényege a beszélgetésnek annyi volt, hogy egy "elődöm" hívta Nikit és az elmaradt pénze felől érdeklődött. Niki erélyesen közölte vele, hogy azt a pár napot nem fogja neki kifizetni, ha akarja jelentse fel, úgysem tudja bebizonyítani, hogy ott dolgozott, hiszen nincs szerződése! Aznap este kértem főnököt, hogy írjuk alá a szerződést vagy nem jövök másnap. Erre válasz helyett egyszeruen kilokodott a hátsó ajtón, a holmikat meg utánam dobalta. Többször hívtam telefonon, hogy mikor fogja kifizetni a 90 órányi munkabérem. Amikor még válaszolt a hívásra, legutoljára elmondta, mondjak fel írásban (könyörgöm, mit, amikor nem volt meg szerződés sem) és akkor majd kb 8 nap múlva megkaphatom! Azóta már a telefont sem veszi fel.
Nagyon röviden ennyi volna a kis történetem, annyival, hogy sikerült eddig meg két embert találnom, akikkel ugyan úgy jártak el! Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, tegyek közzé ezt az írást mind a blogon, mind fb oldalukon, amennyiben erre van lehetőség!
Kérem a Tisztelt Olvasókat, osszák meg az írást, hogy mások ne essenek ebbe a hibába és ne kerülhessenek ilyen helyzetbe két ilyen jellemtelen, gerinctelen munkáltató miatt, valamint elkerulhessenek egy esetleges étel mérgezést!
Forrás: http://munkahelyiterror.blog.hu/
... "Pocok arcú fiú, ne légy szomorú! Olvassál sokat és látogass tanfolyamokat !"(Belga) ;-)
