Ábrahámné Ágnes
Könyörgés
Ki véd meg engem önmagamtól,
Ki szabadít meg álmaimtól,
Ki hoz rám szelíd, békés álmot,
Ki veszi le rólam a hámot?
Ettem a keserű pirulából,
Repetáztam a méregpohárból,
A csapdákat el nem kerültem,
A gödrökben sorra megmerültem.
Megvédesz-e hát önmagamtól?
Megszabadítassz álmaimtól?
Bocsáss rám nyugodt, csendes álmot,
S holnap felveszem újra a hámot.
Fejemet szépen a járomba hajtom,
S igámat ismét újra húzom,
Csak gyere elébem hogyha kérlek,
Nyújtsd felém kezed, hogyha félek…
Jézusom, nézz le rám, kérlek,
Esedezem, hogy segítsél meg.
Fohászkodom, hogy imámat halljad,
Tudom, velem vagy, ez ad nyugalmat!
1970. december 2
... "Pocok arcú fiú, ne légy szomorú! Olvassál sokat és látogass tanfolyamokat !"(Belga) ;-)