Folytatása...
Kiemelt bejegyzés
2014. február 10., hétfő
Székesfehérvári Honvéd Zenekar – Mennyország tourist
Posted by Tj Blogi on hétfő, február 10, 2014
0
hozzászolás
Írjál Te is Káder Jánosnak!
Posted by Tj Blogi on hétfő, február 10, 2014
0
hozzászolás
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a köztársasági elnöki jogköréből fakadóan ne írja alá a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetését szolgáló törvényt, és ne rendelje el annak kihirdetését.
Indokaim a következők. Úgy vélem, hogy ennek a törvénynek a hatályba lépése nem szolgálná Magyarország érdekeit, mivel veszélyezteti szuverenitását, sérti a jogállamiság és a jogbiztonság elvét.
A kormány messze túllépett a 25/2009. (IV. 2.) országgyűlési határozat által adott felhatalmazáson, hiszen az az előkészítés megkezdését írta elő. A magyar kormánynak így nem volt felhatalmazása, hogy a kérdést eldöntő Egyezményt aláírja.
A törvényjavaslat áttekintésére és megvitatására, a kérdés súlyához képest méltatlanul rövid idő állt a Parlament rendelkezésére. Egy ilyen összetett, több évtizedes elköteleződésről szóló szerződés esetében felettébb aggályos, hogy erőltetett ütemben, alapvető információk hiányában, a döntést megalapozó számítások, vizsgálatok eredményeinek ismertetése nélkül, a jelenlegi parlamenti ciklus utolsó napjaiban hoztak elhamarkodott döntést.
Az Egyezmény sem a beruházás áráról, sem a finanszírozás konkrét feltételeiről nem rendelkezik. Az Egyezmény értelmében, ha Magyarország végre kívánja azt hajtani, akkor ahhoz előbb mindenképpen alá kell írnia egy kölcsönszerződést is, aminek a tartalmát a képviselők döntésük meghozatalakor még nem ismerhették. Így döntésüket úgy hozták meg, hogy nem állt rendelkezésükre hiteles információ arról, mikor, milyen futamidővel, mennyi hitelt és mekkora kamattal venne fel Magyarország, ahogy azt sem tudhatták, hogy ez a pénzügyi kötelezettségvállalás nem sértené-e az Alaptörvénynek a költségvetési szigorra – különösen tekintettel az államadósságra – vonatkozó szabályrendszerét.
A törvény szövege alapján az orosz fél nem csupán Paks 2-t jelentő két blokkot építheti meg, hanem akár továbbiakat is (1. cikk 3. pont: „[a] Felek együttműködnek a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása és fejlesztése érdekében esetleg szükségessé váló további blokkok tervezésében, megépítésében, üzembe helyezésében és üzemen kívül helyezésében.”). Ez a homályos megfogalmazás, ami nem jelenti ki egyértelműen, pontosan hány blokkról van szó, sérti a jogbiztonságot és Magyarország érdekeit.
Véleményem szerint aggályos továbbá az a rész is, amely lehetővé teszi, hogy Oroszországnak beleszólása legyen a magyar áramárba. Ez ugyanis sérti Magyarország szuverenitását. A 4. cikk 4. pontja szerint: „a Felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a Megvalósítási Megállapodások szerinti ellenérték olyan módon kerüljön megállapításra, amely lehetővé teszi, hogy a villamos áram-termelésre vonatkozó árak kereskedelmi szempontból hosszú távon versenyképesek és egyúttal az Orosz Kijelölt Szervezet számára elfogadhatók legyenek”.
Tisztelt Elnök Úr! Kérem, mérlegelje a törvény hatályba lépésének veszélyeit, és történelmi felelőssége tudatában akadályozza meg, hogy a törvény hatályba lépjen! Kérem, ne feledje, az ország függetlensége, jövendő biztonságunk és jólétünk múlik az Ön döntésén!
Tisztelettel: Bognár Gábor
Folytatása...
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a köztársasági elnöki jogköréből fakadóan ne írja alá a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetését szolgáló törvényt, és ne rendelje el annak kihirdetését.
Indokaim a következők. Úgy vélem, hogy ennek a törvénynek a hatályba lépése nem szolgálná Magyarország érdekeit, mivel veszélyezteti szuverenitását, sérti a jogállamiság és a jogbiztonság elvét.
A kormány messze túllépett a 25/2009. (IV. 2.) országgyűlési határozat által adott felhatalmazáson, hiszen az az előkészítés megkezdését írta elő. A magyar kormánynak így nem volt felhatalmazása, hogy a kérdést eldöntő Egyezményt aláírja.
A törvényjavaslat áttekintésére és megvitatására, a kérdés súlyához képest méltatlanul rövid idő állt a Parlament rendelkezésére. Egy ilyen összetett, több évtizedes elköteleződésről szóló szerződés esetében felettébb aggályos, hogy erőltetett ütemben, alapvető információk hiányában, a döntést megalapozó számítások, vizsgálatok eredményeinek ismertetése nélkül, a jelenlegi parlamenti ciklus utolsó napjaiban hoztak elhamarkodott döntést.
Az Egyezmény sem a beruházás áráról, sem a finanszírozás konkrét feltételeiről nem rendelkezik. Az Egyezmény értelmében, ha Magyarország végre kívánja azt hajtani, akkor ahhoz előbb mindenképpen alá kell írnia egy kölcsönszerződést is, aminek a tartalmát a képviselők döntésük meghozatalakor még nem ismerhették. Így döntésüket úgy hozták meg, hogy nem állt rendelkezésükre hiteles információ arról, mikor, milyen futamidővel, mennyi hitelt és mekkora kamattal venne fel Magyarország, ahogy azt sem tudhatták, hogy ez a pénzügyi kötelezettségvállalás nem sértené-e az Alaptörvénynek a költségvetési szigorra – különösen tekintettel az államadósságra – vonatkozó szabályrendszerét.
A törvény szövege alapján az orosz fél nem csupán Paks 2-t jelentő két blokkot építheti meg, hanem akár továbbiakat is (1. cikk 3. pont: „[a] Felek együttműködnek a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartása és fejlesztése érdekében esetleg szükségessé váló további blokkok tervezésében, megépítésében, üzembe helyezésében és üzemen kívül helyezésében.”). Ez a homályos megfogalmazás, ami nem jelenti ki egyértelműen, pontosan hány blokkról van szó, sérti a jogbiztonságot és Magyarország érdekeit.
Véleményem szerint aggályos továbbá az a rész is, amely lehetővé teszi, hogy Oroszországnak beleszólása legyen a magyar áramárba. Ez ugyanis sérti Magyarország szuverenitását. A 4. cikk 4. pontja szerint: „a Felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a Megvalósítási Megállapodások szerinti ellenérték olyan módon kerüljön megállapításra, amely lehetővé teszi, hogy a villamos áram-termelésre vonatkozó árak kereskedelmi szempontból hosszú távon versenyképesek és egyúttal az Orosz Kijelölt Szervezet számára elfogadhatók legyenek”.
Tisztelt Elnök Úr! Kérem, mérlegelje a törvény hatályba lépésének veszélyeit, és történelmi felelőssége tudatában akadályozza meg, hogy a törvény hatályba lépjen! Kérem, ne feledje, az ország függetlensége, jövendő biztonságunk és jólétünk múlik az Ön döntésén!
Tisztelettel: Bognár Gábor
... "Pocok arcú fiú, ne légy szomorú! Olvassál sokat és látogass tanfolyamokat !"(Belga) ;-)
