Közlemény a "barátaimnak"
Minden olyan lelki vagy egyéb kényszernek dacosan (makacsan) a végsökig ellen fogok állni ami terorrként fenyeget. Nem vagyok hajlandó olyanakkal még tárgyalni sem akik kényszeríteni akarnak bármire is.
... és ha nem szerepel a "légy szives!" vagy/és -"s'il te/vous plaît..." -ha van kedved... -mondat szerkezet a nekem szánt kérésben, akkor meg sem hallom. Kivéve ha fizetnek érte, mert az ugye már zsold ... tehát munka. Felesleges megfeszíteni, mert a terror még ha lelki is terror marad, az meg akaratom és kedvem ellen való.
Ki kerül a baráti körömböl mindenki aki ilyeneket üzenget nekem. A létem létezésével össze nem egyezhető, nem bari hanem probálkozo aki elveszíti tanácsadói jogát és a tanácsot sem kell megfogadni, főleg ha a tanácsadok preztis kérdést csinálnak abból kiét fogadom el. Van, hogy valamiben igazad van, de pillanatok alatt képes vagy a szádon akkora faszságokat kimondani amit én is szoktam mondani amikor nincs igazam. Vili?
... "Pocok arcú fiú, ne légy szomorú! Olvassál sokat és látogass tanfolyamokat !"(Belga) ;-)
