alapvető probléma
.
.
Folytatása...
az a gond,hogy én vagyok a blogger,és az én ismerőseim unalmasak.
soha nem történik velük semmi említésre méltó.
ha ők írnának rólam blogot az sikeresebb lenne.
velem mindig történik valami,csak az írok sajátossága,hogy nem magukról írnak,ha nem másokról.
vannak ugyan önéletrajzok,de általában azokat is mások fogalmazzák meg. senki sem szeret magáról beszélni, mert azt mindenki titokként kezeli mi van vele önmagával.
mások életébe belepofázni az megy.
ebben a legsikeresebbek a tővényhozók pl.azok nagyon szeretik megmondani mit tegyünk,mit ne.
aztán az elborult agyú szülök,na az még a csúcs.nem csak a szavazási jogot kéne intelligenciához kötni,ha nem a szülői felügyeletet is.meg lehet,hogy az élethez való jogot is intelligenciához,kéne kötni.
bár pénzel a zsebben az sem sokat oszt vagy szoroz,mert pénzel a zsebben lehetsz csont hülye is.
idövel talán találok majd valami olyan fonalat ami köré fel tudnék építeni egy írást,bár nem ismerem a világirodalom nagy íróit,de az írókat valahogy mindig idősebb, "bölcsen szakállas" embereknek képzelem.
lehet ha nem annak képzelném, akkor nem is lennének azok számomra.
"a valóra váló jóslatok" szindrómája.
néha már tudok sokat írni a szerintem semmiről.(a gondolat semmi).
vannak olyan pillanatok amik megírása megérne egy misét,de miért basszak ki azokkal akiknek szinte a teljes élete arra lett feltéve,hogy azokat a pillanatokat eltitkolják?
mert szórakoztató?
mert ez az igazság?
nekem nem jelent meg tűzgömb,nem mondta a hang a fejembe,hogy tegyem ezt.
ki kért meg,hogy szórakoztató legyek?
ki kért meg,hogy feltárjam az igazságot?
ha van olyan akinek vannak ilyen kívánságai itt a helye,hogy ezen szándékát írásban is megtegye.
és amíg ez nem történik meg,addig nem örülök a célozgatásoknak sem.
és ha valamit ingyen kaptok minek reklamálni?ingyen blognak ne nézd a színvonalát! mert bele szédülsz a mélységébe ;-)
aztán megint van az a csoport aki szintén érdeklődik: mi van anyámmal,meg apámmal?
van akiknek mondhatja az ember,hogy semmi közöd hozzá haver,de van olyan akivel jó kapcsolatot kell ápolni azt nem lehet megmondani neki azt, hogy örülj,hogy nem szarok a szádba csutás,mert te pénzért vagy itt és én fizetek,úgy hogy ne hozzál már kellemetlen helyzetbe!
és én még szerencsés is vagyok,mert van olyan normális a családom,hogy elfogadták,hogy utálok fecsegni,így nem engem hívogatnak azért,hogy a kommunikációs igényüket kielégítsék .már csak valami fecsegő hiányzik mellölem,hogy tökön bökjem magam.
ez a blogolás dolog izgalmas,nem volt még egy olyan műfaj a világon ami ennyire gyors,ilyen igénytelen és OLCSÓ lenne.a könyv hónapok mire megjelenik.rég elveszti az aktualitását,bár a nagy gondolatok örök-érvényűek.
lehet szeretni is, de rettenetesen gyűlölni is a blogolást,az alkotást.pont azért lehet gyűlölni,mert mivel újdonság szinten söpör végig,így léten nyomon bele tudsz botlani olyanba amit te "mondtál".
lehet ennek örülni,de néha nagyon idegesítő, mikor a fodrász, a portás szellőzteti jól informáltságát,vagy csak éppen szajkózza azt amit a többiek.
kb mit a tv-rádió sztároknál,csak azok jól is keresnek ezzel,de erről majd akkor ha megtapasztalóm,milyen is az amikor sokat keresek ezzel ;-)
.
... "Pocok arcú fiú, ne légy szomorú! Olvassál sokat és látogass tanfolyamokat !"(Belga) ;-)
