Ismét előkerültek a Jacques Chirac egykori államfőt körüllengő korrupciógyanús ügyek. Az exelnöknek tizedmagával kell a bíróság előtt tisztáznia magát. A vádlottak között neves politikusok is megtalálhatóak, de melléjük került az előző bíró, aki annak idején ejtette a vádakat. Az ügy kapcsán megrendülhet a választók bizalma a politikai osztállyal szemben, ugyanakkor felveti a végrehajtói hatalom elfogultságának és hatékonyságának problémáját is.
Október 30-án a francia nyomozóhatóság vád alá helyezte az egykori államfő Jacques Chiracot. Az exelnöknek tisztáznia kell magát azon vádak alól, melyek szerint még párizsi főpolgármesterként jogellenesen használt fel közpénzeket.
Korábban már eljárást indítottak az ügyben, de akkor a bíró, Xaviere Simeoni javaslatára a bíróság ejtette a vádakat, mert szerinte a vádak nem voltak elég megalapozottak, valamint a bírósági eljárás túl sokáig húzódott. A hatóság javaslatára most várhatóan a vádlottak padjára kerül Simeoni is.
A korrupciógyanús cselekményeket a vádhatóság szerint Chirac még Párizs főpolgármestereként, tehát 1977 és 1995 között tizedmagával követte el. Chirac állítólag különféle pozíciókkal jutalmazta azokat, akik számára haszonnal kecsegtető szerződéseket hoztak tető alá. Ezeket ugyan a mai napig nem tudták rábizonyítani, de a gyanú szele végigkísérte későbbi pályafutása során is.
Chirac 1995-ben nem indult újra a főpolgármesterségért, inkább az elnökválasztáson mérettette meg magát, amelyet meg is nyert, 2002-ben ismét megválasztották. Államfői hivatalából 2007-ben távozott, és vele együtt megszűnt a mentelmi joga is. Korrupciógyanús ügyei azonnal elő is kerültek, Chirac válaszul a Le Monde-nak írt levelében tagadta ezeket.
Politikusi reakciók
Az ügy újbóli felmelegítése felveti a politikusok jogellenes manőverezéseinek, a bíróság függetlenségének, valamint a bírósági eljárások lassúságának problémáját is. Jean-Francois Probst, Chirac feltétlen híve ugyanakkor a bíróság elfogultságára hívta fel a figyelmet: szerinte az ügy azért került ismét napirendre, hogy az igazságszolgáltatás „jó pontokat szerezzen a főhatalomnál.” Vele szemben André Valliani szocialista képviselő nem vonja kétségbe a bírák függetlenségét, ám úgy véli, az igazságszolgáltatás malmai lassan fognak őrölni. Ségolene Royal, a Szocialista Párt 2007-es államfőjelöltje is megszólalt az ügyben. Szerinte elképzelhető, hogy Chiracnak voltak piszkos ügyei, de azok már túl régen történtek. A szocialista politikus igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy az egykori elnök sokat tett a hazáért, de a törvények mindenkire ugyanúgy vonatkoznak, ezért megérdemli elszigeteltségét.
Holdudvar a bíróság előtt
Számos, korábban Jacques Chirac holdudvarához köthető személy került már bíróság elé, legismertebb közülük Alain Juppé egykori miniszterelnök, akit letöltendő börtönbüntetésre ítéltek illegális pártfinanszírozásért. Juppé jelenleg az UMP egyik erős emberének, egyben Sarkozy bizalmasának számít, valamint 2006 októberében megválasztották Bordeaux polgármesterének. A bíróság bűnösnek találta Charles Pasquát és Jean-Christophe Mitterrandot – Francois Mitterrand korábbi államfő fiát – az 1990-es években Angolába irányuló illegális fegyverszállítás vádjában. Előbbi 3 év letöltendő börtönbüntetést, utóbbi 400 ezer euró pénzbüntetést kapott.
Bíróság előtt áll Chirac korábbi legnagyobb pártfogoltja, Dominique de Villepin korábbi miniszterelnök is. A Kitekintő korábban beszámolt a Clearstream-botrány legújabb fejleményeiről. Villepint okirathamisítással vádolják, amivel feltehetően legnagyobb riválisa, Nicolas Sarkozy növekvő pártbéli befolyását próbálta megállítani. Egyes források nem zárják ki azt sem, hogy a háttérben maga Chirac állt, ugyanis többször nyíltan Villepint támogatta Sarkozyvel szemben.
Tízen, mint a gonoszok?
Ha a bíróság végül úgy dönt, hogy eljárást indít, akkor Chirac rangjához méltó politikusokkal kerülhet közös padra: a kilenc további vádlott között található Michel Roussin korábbi miniszterelnök, Marc Blondel munkáspárti vezető (FO), valamint Jean de Gaulle önkormányzati képviselő, Charles de Gaulle unokája is.
Jacques Chirac akár 10 év börtönbüntetést és 150 ezer euró pénzmellékbüntetést is kaphat. Ha elítélik, folt esik eddig makulátlan, több évtizedes politikusi karrierjén. Ami kínos, hogy Franciaország történetében eddig egy államfő állt bíróság elé: Pétain marsallt 1945-ben halálra ítélték, mert a Vichy-rezsim államfőjeként a nácikkal kollaborált. Végül Charles de Gaulle, az ideiglenes kormány feje kegyelemben részesítette, és az ítéletet életfogytiglanra változtatta.
A sors fintora, hogy az egykori államfő – aki egy mostani felmérés alapján a legnépszerűbb politikus – önéletrajzi könyvét e hónapban kívánja bemutatni.
Fábián Béla
Kitekintő
[ Nyomtatás | Elküld | ] |
... "Pocok arcú fiú, ne légy szomorú! Olvassál sokat és látogass tanfolyamokat !"(Belga) ;-)