Bognár Gábor: Viharos
Képek, kockák, árnyékok, mozdulatok.
Illatok, fények, dobbanások.
Magasban a kéz, szem csak egy rés. Révület, szeretet
csípő ring, láb oly kecsesen jár.
Büszke már a magyar lány.
Félt sokat, küzdött eleget, ember vagy ha megérted!
Ősanya, népemnek otthona! Szeresd lekeled gyümölcsét! A szabad urad!
Pálinka apja, lélek otthona! Emeled magasra arcomat! Emeld a Fény felé! Az Igaz Isten felé!
Büszke sas, turul népe az élő anyánk, férfit félt takarván titoknak.
Forrás: Poet.hu - versek
Megjegyzés küldése