így tök nyugodtan leírhatom, hogy ma volt szerencsém megfigyelni a szeme színét.Kék. kár, hogy nem lesz belőle szerelem, mert tök passzolna a korszakom,a blog színeihez a tekintete. az isten is nekem teremtette, csak rosszkor találkoztunk. ez így megy. neki még jövője van nekem meg már súlyos múltam. hüm... (könnyed hüm, lehelet finom, szinte csak hüm) nehezen libbenek tovább ezen a finom hümömöm. gyakorolnom kéne, annyira tetszett. tök fura, hogy a sors a bölcsességhez nem ad fiatalságot. van olyan mondjuk akinek az öregséghez sem ad bölcsességet. azt még is ad boldogot.
ha a köcsög felső szomszéd, hogy csapná szét valaki, nem ütvefúrózna, már neki álltam volna a német körmölésnek.
írhatnék valami ódát, vagy valami szépet, de nincs kedvem ilyen mélységekbe süllyedni / repülni jelen pillanatban. Tök fura, hogy a komédia és a tragikum is csak a szavak és azok sorrendjének változása. Erről a kőműves jut eszembe: "-ha egymás elé rakod a téglákat akkor út, ha egymásra akkor fal. azt ha eldől a fal akkor jó lesz az még útnak is." Egyszerűen nem tudsz tévedni. Ha nincs célod nem tudsz eltévedni sem. Ilyen az írás szabadsága is. Amíg nincs célja addig jó úton haladsz. Mint az élet Rejtő szerint: " Az élet olyan mint egy nyári mellény. Rövid és céltalan."
Szóval pi fáradt volt. Haját kibontva, mint egy pilledt indiánlány ücsörgött csak, akkora a haja, hogy sátorszerűeken borult köréje, akkor lett egy kicsit élénkebb mikor beszélgettünk azt a pár szót. Mondhatnám felébred egy kicsit, hogy össze törje a szívem. De azt sem csinálta rosszul, nem durván kegyetlenül, ha így csinálja akkor sem tiltakoznék ha éppen a kést döfné belém. Kinézem belőle, hogy vele nem fáj a halál sem.
Megjegyzés küldése