itt

itt olyan furán festőien halovány, élő a kék ég.  értem festőink örültségét, mikor ezt a színt keresték.... és naplementét varázsol a megszokott kandeláber sárga tüze ezen csodán. mint a tenger mélyén rejlő csillag... , ágrészíven szeretünk másokat. kis kegy-nagy öröm. örök tisztesség a kocsma kövön. szeretlek, féltem. kék alkony nem létező kékben világit a kandeláber fénye. fura fény a mélyben, emlékek képe. rettegést vált fel a szó, emberből így lesz szeretni való. a nincsből ad ki a szívét ki tárja, a végtelen tanúja, ki a pillanatot ki várja.

Twit This!