miután

leszereltem az idegenlégióból és elvesztettem mindenem, egzisztenciám, életcélom, kétségbe esve kerestem az élet értelmét. a keménydrogokhoz nyúltam. azt sem tudtam mikor megkérdezték hány éves vagyok. nagyon fájt a veszteség és az élet. ez a zene szolt sokáig nagyon sokszor, napokig. majd egy napon már jártányi erőt adott. nem tudtam hosszú éveken át a címét sem az előadóját. majd a minap megtalált. a zuhanást észre veszi az ember, a haladást nem érzékeli. örök félelmet és fájadmat okoz nekem ez az zene, és még is borzalmas kéjjel emlékeztet a legsötétebb napokra, mint egy figyelmeztető jelként: -Gábor! Vigyázz mit kívánsz!

Twit This!