A neutrínónyaláb vizsgálata során mérték a fénysebességnél nagyobb értéket

Az új mérés is igazolta: megdőlt a fizika egyik alaptörvénye A pontosabb mérések is azt mutatják, hogy az OPERA nevű részecskefizikai kísérlet részeként Genfből Rómába küldött neutrínók egy része a fénysebességnél gyorsabban haladt. Ö. Z.| NOL| 2011. november 19. |51 komment
Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!
KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
Wazull | 2011. november 20. | 04:36:18 "Az új mérés is igazolta: megdőlt a fizika egyik alaptörvénye" az nem lehet, hogy nem orthodox modon szamoltak ki a tau neutrinok sebesseget a fotonokehoz kepest? Lehet hogy nem tudtak hogy 25 vagy 27% afaval szamoljanak, es lam, itt van az eredmeny... rygan | 2011. november 20. | 02:00:19 Not f'd | 2011. november 19. | 19:05:47 Abszolut laikuskent kerdezem, ha a problema a kauzalitas megsertese, akkor nem lenne lehetseges, hogy nem a fenysebesseget tekintjuk az abszolut hatarnak, hanem mostantol a neutrino sebesseget vagy esetleg a jovoben a meg angyobb elemi-resz sebesseget. Nem arrol van csak szo, hogy az informacio terjedes maximalis sebesse'g'et kell referencianak tekinteni minden esetben? Mondjuk Einstein idejen a feny latszott ilyen sebesseghatarnak, de ha a neutrino guorsabb, akkor nem vehetne at a referencia sebesseg szerepet? Elnezest, ha nagyon ostoba a kerdes, szivesen tanulnek. dvhr | 2011. november 20. | 01:46:42 Ez a cikk nagyon rosszul van megirva. Eloszor is a cime az kellene hogy legyen, hogy "Magyar kutatok is resztvettek a fizikat alapjaiban megrazo kiserletben". A cikkben mindenfele magyarazat helyett meg kellene interjuvolni egy magyar kutatot, aki resztvett, vagy ha nem, ott volt, vagy valamikor jart arra. Szerenyen elmondana, hogy csak ket ev mulvara varjak a Nobel dijat es megemlitene, hogy Bolyai kutatasait folytattak. Ezutan az MTA elnoke is nyilatkozna, aki nagyon tamogatja a fizikai kutatasokat. Xebulon | 2011. november 20. | 00:51:26 Nem lehet, hogy maga a kísérlet okozta a mérési hibát? Azaz a kilőtt protonnyalábhoz használt energia, olyan torzulást okozott a téridő szerkezetben, amely 18m-rel (60ns-mal) közelebb tette Rómát - Genf-hez. Pasinszki | 2011. november 19. | 23:21:40 Nem eszik olyan forrón a kását, mint ahogy főzik. catoo | 2011. november 19. | 22:12:18 értelmetlenségi | 2011. november 19. | 20:35:55 Jól átvertek, ahol feltankoltál! Lehet, hogy már neutrinóval mész Te is, csak a sebességmérőd kalibrációja rossz! Vidd el a gépet a legelső márkaszervizbe...! nyugger56 | 2011. november 19. | 21:34:10 Tudom, hogy most olyan vagyok, mint a viccbeli Móricka, de azért megemlíteném: ha a fizikus urak ismernék az aranyszájú Szíjjártó urat, akkor nem tojtak volna be a paradoxonoktól, ha felkérik rá ezt (is) megmagyarázza!!!! taliga | 2011. november 19. | 21:20:19 "Elég gyakran közlekedek fénysebességgel, de eddig még nem vettem észre, hogy bármi is lehagyott volna..." A nap dumája!!! (Még most is röhögök!!!) Kösz! :)) papucsferj | 2011. november 19. | 21:08:02 Ettol a pillanattol kezdve elkezdek aggodni. A hangsebesseget mar atleptuk (tobbszorosen is), a repulogepek mar bizonyitottak, hogy az atlepeskor un. "hangrobbanas" van, ami feler egy kisebb detonacioval. Most akkor mi van ebben az esetben ?? Fenyrobbanas? Jaj neked Einstein! Komolyan: az egvilagon semmi de semmi nem valtozik, a fizikusok es torteneszek (meg a jogaszok) szeretnek idonkent a kozeppontba kerulni, mindennek hirerteke van. A jo oreg Newton, Einstein, Euklidesz stb. remelem nem tevedtek. A matematika es fizika torvenyei ugyanazok, mint tobbezer eve. Ha sikerul ketszeres fenysebesseget elerni, akkor kezdjunk aggodni. aDDIG NINCS BAJ. noway | 2011. november 19. | 20:57:53 Amíg egy másik, független kísérlet nem erősíti meg ezt az észlelést, addig korai megdőlt alaptörvényekről beszélni.... lazus | 2011. november 19. | 20:51:35 Not f'd | 2011. november 19. | 19:29:10 milyen pozitron?? ha egy objektum gyorsabb, mint c, akkor a spec rel kepletei ervenyuket vesztik, mert az egesz elmelet inkonzisztense valt. egy inkonzisztens, bukott elmelettel azonban nem lehet egy paradoxont alatamasztani. vagyis nincs kauzalitasi paradoxon. Horvath Dezso is komoly logikai tevedesben van, amikor ezzel peldalozik. nem ert ehhez az egeszhez. dervis | 2011. november 19. | 20:39:55 Nem olvastam végig a kommenteket, úgyhogy elnézést, ha valaki már leírta, de szó sincs arról, hogy megdőlt volna Einstein relativitáselmélete, ugyanis az sem döntötte meg a Newton-i fizikát, csak kiterjesztette azt. Most is erről van szó, a relativitáselméletet már rengeteg kísérlet igazolta nagy pontossággal. értelmetlenségi | 2011. november 19. | 20:35:55 Valami itt nem stimmel. Elég gyakran közlekedek fénysebességgel, de eddig még nem vettem észre, hogy bármi is lehagyott volna... taliga | 2011. november 19. | 19:33:42 Not f´d! Kösz a linket. Bár nem vagyok fizikus, a szöveget megértettem és logikus okfejtésnek tűnik. (Ha ez annak idején érvényes lett volna Gavrilovra Szarajevóban, Ferenc Ferdinánd élt volna mint Marci hevesen és nincs I. VH. legalább is nem akkor...!) :) Ismétlem, nekem az a "kis" különbség, ami a fénysebesség és afölött van, nem oszt, nem szoroz... nyanya | 2011. november 19. | 19:31:11 Eppenhogy ez a meres igazolja legjobban a relativitas elmeletet. Az az oriasi magneses energia amivel a ket vegponton a muon-neutrino nyalabot elengedik illetve befogjak befojasolja az idomerest: lelassitja, illetve intenzivebbe teszi azt, vagyis nem a muo-neutrino nyalab megy gyorsabban, hanem az esemeny (az athaladas) rovidebb ideju a magnesek meresi tereben. Not f'd | 2011. november 19. | 19:29:10 lazus: pozitron -- elég gyakori, Dirac ota... lazus | 2011. november 19. | 19:23:16 a kauzalitasi paradoxonnak nincs semmi ertelme, mert ha valami gyorsabb mint c, akkor a gyok alatt negativ szam all, vagyis az osszes ide vago kepletet el kell dobni, mert a ter es ido nem lehet kepzetes. a kauzalitasi paradoxon egyes fizikusok tevedese. Not f'd | 2011. november 19. | 19:05:47 taliga: http://www.jimal-khalili.com/blog/faster-than-the-speed-of-light.html van benne elgépelés (pl. nem zen koan, hanem kaon, mint K-mezon). de: the real real real clincher is this: If anything can travel faster than light in our frame of reference, then we will always be able to find another frame of reference (i.e. another perspective from someone moving relative to us) in which it will appear to be moving backwards in time. Remember of course that if Einstein is right then all frames of reference are equally valid (all motion is relative). In this new frame, causality is violated – that is, causes have to come before their effects, otherwise we are left with a paradox. For instance, if A were to shoot B with a faster than light bullet, then it will appear to some observers as though the bullet is moving backwards from B to A’s gun. That is B is shot before A pulls the trigger, so he could decide not to after B is shot!! taliga | 2011. november 19. | 19:04:43 Még valami! Az emberiség számára pedig tök mindegy, hogy gyorsabb, vagy lassabb, mint a fény, ti. mire olyan járművet leszünk képesek építeni, amivel lehet ilyan gyorsan lközlekedni, már rég kiirtottuk saját magunkat. A baktériumok, vírusok meg nem akarnak galaxisközi kirándulást tenni... taliga | 2011. november 19. | 19:02:29 Nem tudom ki venné észre a fénysebesség körüli gyorsaságnál azt a nyavalyás 18 métert??? Szerintem is biztos lehet gyorsabban mozogni, mint a fény, de ennek ahhoz nincs semmi köze, hogy Eisntein egy zseni volt és semmit nem von le a teóriájának akkor értékből. (Mint ahogy a későbbi matekatikusaok csek csökkentették Euklidesz akkori teljesítményét, érdemeit...) deblajos | 2011. november 19. | 18:41:51 EganEde: mi akar ez lenni??? xmatyas1443 | 2011. november 19. | 18:34:59 Csak az hiányzik a cikkből, hogy akkor milyen neutrínó-sebességet is mértek ebben a kísérletben. Látom, hogy írnak itt valami 18 méteres többlet útról (vajon a 730 km távolságot vévé alapul?), de ennek alapján csak közelítő becslést tudunk elvégezni. Sokkal egyszerűbb és informatívabb lett volna a két sebességet egymás mellé írni. Fény: ennyi, neutrínó: annyi. EganEde | 2011. november 19. | 18:21:51 Yoshka, van itt azért valami. Egy neutrinó alapú információ átvitel pont annyival gyorsabb, hogy mindenki előtt reagálni tudj például egy kedvezőtlen pénzügyi folyamatra mondjuk a tőzsdén. Emlékezz a waterloo-i csata igazi nyerteseire! Ma az igazi pénzügyi mahinációkat szoftverek (algoritmusok) végzik, persze fénysebességgel. Szerintem tovább tudod gondolni. És ki tudja megfizetni majd az új technológiát??? detructia | 2011. november 19. | 17:55:27 CHIS Board | 2011. november 19. | 17:05:32 Azt mindenki tudja és tudta mindig, hogy Einstein sosem volt annyira jóban a nőkkel (sem senkivel), mint a tudománnyal. Szüksége ugyan volt rá, bizonyos tekintetben, de ha az ember (bárki) valóban el akar merülni valamiben, olyan szinten, ahogy ő tette, akkor ebben minden külső körülmény csak zavaró, és csak akkor működik, amikor ő is akarja. A fejlődéshez szükséges egyfajta fanatizmus, amibe viszont a társadalmilag normálisnak értékelt élet nem fér bele. És sokat köszönhetünk minden "ilyen" embernek, és ez nem baj, mert ilyen is kell. A cikk témájához sajnos nem tudok hozzászólni, nem vagyok elég tájékozott a témában... deblajos | 2011. november 19. | 17:52:54 De az is lehet, hogy fényevő és akkor oda a bonbon. Nem baj, majd az ápolók megeszik... Erre nem is gondoltam, mint a fizikusok arra, hogy az atomóra késik... Vagy siet? Kit tud itt eligazodni? deblajos | 2011. november 19. | 17:50:02 Elolvastam, hol ápolják Doritát, esetleg meglátogatom és viszek neki bonbont, persze fénysebesség felett! :) De azért jó! Édes együgyűség! deblajos | 2011. november 19. | 17:43:27 McBarandela: Őszintén szólva ezt nem egészen értem... MaxVal: ..., hát ezt meg még annyira sem! Mufakkar | 2011. november 19. | 17:38:42 deblajos | 2011. november 19. | 17:13:52 A fotonnak nincs. A neutrinónak van, ha igen kicsi is. McBarandela | 2011. november 19. | 17:25:26 deblajos: Nincsen ellentmondàs a legújabb naptàrelmélet szerint: Aliz csodaorszàgàban. IT-CIS-2011-211-IC MaxVal | 2011. november 19. | 17:24:57 Ez nyilvánvaló volt. Nevetséges volt, hogy a fénynél gyorsabb nincs. A természet nem tűr ilyen korlátokat. A fénynél milliószor nagyobb sebesség is van. Sőt az ember is képes gyorsabban mozogni. Ajánlok egy cikket: http://hihetetlentortenetek.nolblog.hu/archives/2011/07/26/Ne_higgy_a_fiziknak/ deblajos | 2011. november 19. | 17:22:33 Egy tömeg nélküli részecske mehet amennyivel csak akar, nem? És ezzel nem sérti az általános relativitás elméletet... Vagy nem? deblajos | 2011. november 19. | 17:13:52 Én úgy tudom, hogy a neutrínónak nincs nyugalmi tömege. Einstein elmélete a tömeggel rendelkező részecskékre mondja, hogy nem mehetnek a fény sebességével (még el sem érhetik azt, nemhogy gyorsabban!). Akkor hol itt az ellentmondás, kedves fizikus barátaink? CHIS Board | 2011. november 19. | 17:05:32 "Nagy fej"-seg csak annyira, mint: http://www.giagia.co.uk/2010/03/23/ada-lovelace-day-2010/ ...vajon milyen ember lehetett? (PR nélkül) manitu | 2011. november 19. | 16:58:25 Sajnos, Einstein nem ismerte el a kvantumelméletet, bár élete végéig bizonyítani akarta, hogy nincs igaza. Nagy fej volt az "öreg"! manitu | 2011. november 19. | 16:54:51 Végre valahára, rendes kommentek, non-political... Persze viccelődni szabad, sőt, kell is. Nincs itt semmi gond, majd valaki megoldja a "X" koeficiens-t, amivel be kell szorozni az egyenleteket, és minden helyreáll. Különben Einstein nem a relativitáselméletéért kapta a Nobel-díjat, hanem a fényelektromos jelenség kutatásért. lazus | 2011. november 19. | 16:53:45 Nem vettek figyelembe, hogy diszpergalodik a hullam, vagyis a hullamcsomag szetfolyik. Ha rosszul parositjak a kiindulasi alakzatot a vegsovel, akkor kijohet, hogy nagyobb a sebesseg. Res Jost | 2011. november 19. | 16:45:01 "How should we make it attractive for them [young people] to spend 5,6,7 years in our field, be satisfied, learn about excitement, but finally be qualified to find other possibilities?" -- H. Schopper http://cdsweb.cern.ch/record/1127343?ln=en https://secure.wikimedia.org/wikipedia/en/wiki/Spin_(public_relations)#Techniques Aki elfogad egy meztelen Császárt (CERN) a Tudomány nevében, annak ez a sors jár: "The cost [...] has been evaluated, taking into account realistic labor prices in different countries. The total cost is X (with a western equivalent value of Y) [ahol Y>X] forrás: LHCb calorimeters : Technical Design Report ISBN: 9290831693 http://cdsweb.cern.ch/record/494264 giulio | 2011. november 19. | 16:38:05 Azon tűnődöm, Istennek van-e kipufogója, és ha igen, miért? 74l41 | 2011. november 19. | 16:14:17 Régóta mondom, hogy a Földet nem négy elefánt tartja a hátán. Hanem, öt...! Ahogyan a világegyetem se tágul, csupán a fény energiája csökken a csillagászati távolságokon, és innen a vöröseltolódás....De, beszélhetek én ezeknek..:-)) Majd, pár száz év alatt maguktól is rájönnek...! macskajaj | 2011. november 19. | 15:59:27 semmi sem történt olyan ami ami ne férne bele a tudományos ismeretek fejlődésébe.és még mennyi meglepetés áll előttünk.az euklideszi geometria 2000 évig élt aztán jött Bólyai.az einsteini 100 évet aztán jött az OPERA ennyi.ez nm baj,csak egy régi feladvány helyett egy új kejetkezett. remjélem a svájci frankos devizahitelesek prob lémáját is megoldja a tudomény. nyisztor | 2011. november 19. | 15:55:49 Hatásvadász a cikk címe, de a nagyobb baj az, hogy téves. Ahogy Einstein és kollégái annak idején kijelölték a newtoni fizika érvényessége határait, úgy most is az einsteinié körvonalazódnak. Nem dőlt itt meg semmi. Leginkább az nem, hogy minden generáció azt hiszi, vele kezdődött, és vele fejeződik is be a világ fejlődése. szkripnyik | 2011. november 19. | 15:45:06 Biztosan jól állapították meg a két épület (laboratórium, mérőberendezés) távolságát? Biztosan egyformán járnak azok az atomórák, amik alapján mérnek? ista | 2011. november 19. | 15:43:21 Akarom mondani, igazolva. ista | 2011. november 19. | 15:42:14 Ettől még nem dől meg teljesen a relativitáselmélet, hiszen az sok szempontból kísérletileg ellenőrízve van, csak módosításra, kiegészítésre szorul. yoshka | 2011. november 19. | 15:21:14 Azért érdemes elgondolkodni néhány dolgon: A fénysebesség meghatározása anno, elég pontos volt-e? Ekkora sebességnél, valóban olyan jelentős az a 18 méter? A fényt lehet használni sok mindenre. A neutrinócsomagnak is van gyakorlati felhasználási formája? Mindezek mellett üdvözlendő a tudomány fejlődése. Balango | 2011. november 19. | 15:15:26 Milyen jó, hogy már annak idején sem értettem! Éreztem én, hogy nem szabad túl sok energiát belefektetnem. 2x2=néha 5 | 2011. november 19. | 15:02:01 Dorobert | 2011. november 19. | 14:38:26 Igen, ha negyvennégyelőtt jártál elemibe :) Dorobert | 2011. november 19. | 14:38:26 Én meg rossz voltam fizikából! Lehet nekem volt igazam ,csak azt még a régi rend szerint osztályozták?! :) nablakarát | 2011. november 19. | 14:36:50 "Az új mérés is igazolta: megdőlt a fizika egyik alaptörvénye" A közgazdaság egyik meghatározó, Magyarországon uralkodó törvénye, a "nemortodox gazdaságpolitika" a fénysebességnél és a neutrínók sebességénél is gyorsabban dőlt meg! Nobel-díjat Matolcsynak! lazus | 2011. november 19. | 14:33:06 Einstein nem ezert kapta a Nobel dijat, Bázsán | 2011. november 19. | 14:26:56 Hoppá Einstein! Vissza a Nobel-díjat. Fizika tankönyveket átírni.
HIRDETÉS
Az OPERA észlelőrendszer a Gran Sasso laboratóriumban Reuters - Bernard Ille/CNRS Phototheque/IPNL A kísérlet során a genfi gyorsítóból lökésszerűen neutrínócsomagokat küldtek a földkérgen keresztül a Rómától délre, egy kilométer mélyen a föld alatt található Gran Sasso laboratórium OPERA észlelőrendszere felé – a két kísérleti helyszín 732 kilométerre volt egymástól. (Az OPERA-kísérletben tucatnyi ország kétszáz fizikusa dolgozik.) A neutrínónyaláb vizsgálata során mérték a fénysebességnél nagyobb értéket – a mérés szeptemberi közzététele volt a hónap fizikai szenzációja. A neutrínók fénysebességnél gyorsabb haladása azonnal heves szakmai vitákat váltott ki, hiszen ha sikerül igazolni az eredményt, akkor megdől a fizika egyik alaptörvénye és Einstein speciális relativitáselmélete. Minden eddigi kísérlet azonban azt igazolta, hogy a fénynél semmi sem mehet gyorsabban. A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, értéke 299 792 458 méter másodpercenként. A saját eredményeiken meglepődő kutatók a közelmúltban megismételték a méréseket, de sokkal pontosabban, és az eredmény nem változott: a neutrínók ismét hatvan nanoszekundummal gyorsabban érkeztek, mint amit a fénysebesség megengedett volna. Az ismételt mérésnél a korábbinál sokkal rövidebb protonnyalábot használtak, ami lehetővé tette a neutrínók beérkezési időpontjainak pontosabb mérését. A protonnyalábokból keletkező neutrínókat vizsgálva 20 mérést végeztek és mindegyik megerősítette a szeptemberi eredményeket. HIRDETÉS „Ezek a kísérletek megerősítették a korábbi méréseket és egyúttal választ adtak a kritikákra. A rövidebb protonnyalábbal több lehetséges, a mérést érdemben befolyásoló hibaforrást is kiküszöböltünk” – nyilatkozta a BBC-nek Antonio Ereditato, az Opera program munkatársa, aki szerint a lényegi kérdésekre a jövőben kell válaszolni. Ahogy arról szeptemberben beszámoltunk, a neutrínók rendkívül áthatoló, és emiatt igen nehezen észlelhető elemi részecskék. Mindenféle radioaktív reakcióban keletkezhetnek, és az Ősrobbanás óta tele van velük a Világegyetem: az ujjunk hegyén másodpercenkén több milliárd neutrínó repül át. Szeptemberben a kutatók azt találták, hogy a neutrínók 18 méterrel hosszabb utat tettek meg, mint amennyit a fény ugyanennyi idő alatt megtett volna. A kísérlet szerint sem az időmérő eszköz mérési pontatlansága, sem az egymástól 732 km-re lévő CERN-i neutrínóforrás és az olaszországi detektor távolságának eltérése (pontatlansága) nem indokolja a jelentős eltérést. Mivel a kísérletezők minden lehetséges hibaforrást megvizsgáltak, úgy gondolták, érdemes a tudományos közösség elé állniuk és a többiek segítségét kérni az eltérés megértéséhez. A kísérletben részt vevő kutatók azt mondják, hogy ők nem kommentálják az eredményeket, csupán közlik azokat. Szerintük itt az idő, hogy független, külső szakértők is megismételjék a méréseket. A szkeptikusok szerint egyszerű pénzszerzési akcióról van szó - produkálnak egy hihetetlen eredményt, majd pénzt kérnek az újabb, még pontosabb kísérletekre. Az OPERA együttműködés új eredménye kiküszöbölte az egyik lehetséges kapaszkodót a korábbi mérés ellen – tájékoztatta lapunkat Horváth Dezső részecskefizikus. A korábbi hosszú mérés ugyanis eredetileg nem sebességmérésre, hanem a neutrínók egymásba alakulásának vizsgálatára készült: a CERN-ben előállított müon-neutrínók tau-neutrínóvá alakulását akarták vizsgálni vele. Az OPERA-együttműködés igazán érdekes eredménye persze nem a tau-neutrínó megfigyelése, hanem az, hogy a CERN-ből induló müon-neutrínók látszólag gyorsabban megérkeznek az olaszországi Gran Sasso földalatti laboratóriumba, mint a fény. Horváth Dezső szerint továbbra sem tudjuk, minek köszönhető ez az elképesztő megfigyelés. Biztos, hogy a tudományos közvélemény nem fogja elfogadni, amíg másik kísérlet meg nem erősíti. Címkék: kutatás, fizika Kapcsolódó cikkek: Kevesen hisznek a magyar útban | Különös bomlás | Tudósok fogyókúrán: egyenek inkább kalácsot | Labor az Andok gyomrában | Nem lepett meg a Nobel-díjam

Twit This!