Clintontól jött az újabb koki Orbánnak
Clintontól jött az újabb koki Orbánnak
Újabb sallert nyelt be Orbán Viktor külföldről; a miniszterelnök ismét egy erősen kritikus levelet vehetett kézhez Washingtonból. Ezúttal Hillary Clinton ragadott tollat, az Egyesült Államok külügyminisztere ugyanis ismét figyelmeztetni kívánta a magyar kormányfőt, valamint a Fidesz-kabinetet arra, hogy tartsa be az Európai Unió normáit, valamint ne rongálja tovább a magyar demokratikus intézményrendszert. Tegnap, 20:00
Ossza meg!
A minden eddiginél erőteljesebb "üzenet" talán egy utolsó figyelmeztetés, a szakértők szerint ezután már a diplomáciai ellehetetlenítés következik.
Még karácsony előtt levelet küldött Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek Hillary Clinton amerikai külügyminiszter - értesült a Népszabadság washingtoni diplomáciai forrásokból. A december 23-án elküldött terjedelmes írás tartalmáról nem sokat tudni, a hírek szerint ugyanakkor az amerikai diplomácia vezetője a magyar demokratikus intézményrendszer leépítésével kapcsolatban fejtette ki véleményét, miután a tengerentúli sajtó már hetek óta cikkezik a magyarországi eseményekről, illetve az Orbán-kormány törvényalkotási gyakorlatának újabb "gyöngyszemeiről". A Népszabadság úgy tudja, a levél megerősítette az elmúlt hetekben többször megismételt amerikai aggodalmakat az igazságszolgáltatás függetlenségével, az új egyházügyi törvénnyel és a média szabadságával kapcsolatban. A levélben állítólag felmerült egy újabb súlyos kritika is, méghozzá a Klubrádió frekvenciájának elvételével kapcsolatban.
A levélben "alapvetően az általa korábban szóban elmondottakat foglalta írásba" - fogalmazott a Clinton-levélről az MTI-nek Szijjártó Péter. A miniszterelnök szóvivője ugyanakkor hozzátette, "a miniszterelnök természetesen a szokásos rendnek megfelelően válaszolni fog a levélre". Ez nem sok jóval kecsegtet, hiszen a kormányfő nemrég elutasító választ adott az Európai Bizottság elnökének levelére is. Az Egyesült Államok külügyminisztere egyébként már júniusban megfogalmazta aggodalmait, amikor Magyarországon járt a Tom Lantos Intézet megnyitóján.
Akkori nyilatkozata szerint beszélt Orbánnal - a többi között - az Unió által is vitatott médiatörvényről és az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozásáról, és a hatalmi ágak szétválasztásának fontosságáról is. A találkozó után az is kiszivárgott, hogy Clinton figyelmeztette a miniszterelnököt, a választási törvény alapvető fontosságú egy demokratikus rendszerben. Egyelőre nem tudni, hogy a külügyminiszter 23-i levelének köze van-e ahhoz, hogy éppen aznap fogadta el a Fidesz-KDNP az új választási törvényt, amely jelentősen nehezíti az Orbán-kormány leváltását.
Washington ráadásul nemcsak külügyminisztere, hanem a budapesti amerikai nagykövet "útján" is kifejezte már nemtetszését a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban. Eleni Tsakopoulos Kounalakis két hónapos várakozás után októberben szóbeli tiltakozó diplomáciai jegyzéket, azaz demarche-ot adott át a magyar kormányfőnek, amely sérelmezte a demokratikus intézményrendszer leépítését. Az ügy súlyosságát csak tetézte, hogy a Washington Post október 14-én írt arról, a nagykövet augusztus óta próbálta átadni a tiltakozást, ám a miniszterelnök nem szakított időt a személyes konzultációra. Ezt követően október 18-án Orbán végül fogadta a Kounalakist, de a találkozó utáni kormányzati közlés tagadta, hogy bármiféle kritika megfogalmazódott volna. A nagykövet ezután lapunknak cáfolta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szavait, és megerősítette: megfogalmazta a diplomáciai tiltakozást a magyar kormánnyal szemben.
Egyébként még nyáron az amerikai helyettes külügyi államtitkár is kifejezte aggodalmait az alkotmányozással, a média helyzetével és az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban. Thomas Melia szavaira a kabinet, illetve a kormánypártok csak trágár stílusban reagáltak. Aztán néhány hete ismét hazánkról nyilatkozott, akkor már azt is kijelentette: "tudom, hogy a magyar sajtóban volt spekuláció arról, hogy vajon az amerikai kormányban mindenki ugyanazt a véleményt képviseli-e, és szeretném aláhúzni, hogy ez így van". A helyettes külügyi államtitkár azt mondta: "az utóbbi idők sarkalatos törvényei nemcsak bennünket, hanem a legfőbb európai szövetségeseinket is riadóztatták."
Melia kiemelte: "a magyar kormánytól függ, hogy tagja-e akar lenni az európai közösségnek, és komolyan veszi-e a barátai tanácsait."
Szavai rendkívül aktuálisnak hatnak, hiszen nemrég levélben fogalmazott meg éles kritikát Orbán Viktornak az Európai Bizottság elnöke is. José Manuel Barroso arra szólította fel a kormányfőt, vonja vissza a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezeteket. "Erőteljesen azt tanácsolnám önnek, vonjon vissza két, a parlament előtt lévő sarkalatos törvényt" - írta az egyik legbefolyásosabb európai politikus. A Fidesz-kabinet nemcsak, hogy nem vonta vissza az azóta már elfogadott törvényeket, de Orbán a Hír TV-ben arról is nyilatkozott, hogy válaszában elutasította az EB-elnök kérését, mert szerinte ezek a törvények nem tartalmaznak olyat, amit Barrosonak "módjában állna kifogásolni".
Utolsó figyelmeztetés
- "Ilyen sűrű levélváltásra nem is nagyon emlékszem. Persze súlyos emberi jogi krízisek esetében - például mostanában Szíriában - áradtak és áradnak az Egyesült Államok kormányának nyilvános figyelmeztetései, de a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekben emlékezetem szerint még nem küldött ennyi intelmet a mindenkori amerikai kabinet. Egy szövetséges államnak címezve biztosan nem" - kommentálta az újabb külügyminiszteri megrovást lapunknak Valki László. A nemzetközi jogász szerint ugyanakkor lehet, hogy máskor, más esetekben is volt ilyen intenzív levélváltás, de az nem került nyilvánosságra. A soron következő amerikai lépésekről szerinte csak találgatni lehet, pusztán annyi biztos, hogy a magyar kormánynak Washington részéről az együttműködési készség komoly csökkenésével kell számolnia, elsősorban a számunkra létfontosságú IMF-tárgyalásokon.
- Simonyi András szerint egy külügyminiszter csak nagyon súlyos esetekben szólal meg ilyen módon, különös tekintettel arra, hogy két szövetséges országról van szó. Magyarország egykori washingtoni nagykövete lapunknak kiemelte: egy miniszteri megszólalás teljesen más dimenzió, mint amit a korábbi diplomáciai lépések jelentettek. Már csak azért is - folytatta -, mert nyáron, noha Hillary Clinton már akkor is aggódott a fékek és ellensúlyok rendszerének kiiktatásáért, még sokan úgy gondolták: a magyar kormánynak meg kell adni a lehetőséget, hogy zárt ajtók mögött, háttérbeszélgetéseken tisztázhassa és ha szükséges, finomíthassa álláspontját. Most viszont eljött a nyilvános dorgálás kora, ami a volt nagykövet szerint nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok tevőlegesen avatkozik be a magyar belügyekbe. A következő lépés sokkal inkább Magyarország diplomáciai ellehetetlenítése, befagyasztása lehet, már csak azért is, mert Washington most együtt mozog az EU-val "magyar ügyben" - fogalmazott Simonyi.
- Utolsó figyelmeztetésként értékeli Clinton levelét Charles Gati. A magyar származású amerikai politológus-történész a Klubrádióban elmondta: maga is olvasta a Clinton-levelet, amelyből kiderült: az amerikai külügyminiszter határozottan arra kérte a miniszterelnököt, hogy vagy vonják vissza a készülő, illetve már elfogadott sarkalatos törvényeket, vagy jelentősen változtassanak azokon. Gati szerint a levélből az is kiderült, hogy Clinton nem csupán a Barroso által kifogásolt két törvényről, hanem több más jogszabályról is rossz véleményen van. A magyar származású amerikai közíró szerint változtak a hangsúlyok a korábbi felszólalásokhoz, vagy akár a diplomáciai üzenetekhez képest, a levélben ugyanis kevesebb a dicséret és több az aggály. Mint fogalmazott, szerinte ez az utolsó figyelmeztetés Clintontól a magyar kormányfőnek, hogy Orbán még a napokban lépjen az unió által is kifogásolt törvényeket illetően.
Rohamtempóban a diktatúra felé
- Félelem uralkodik Magyarországon című, a Der Standard osztrák napilapban megjelent írásában Paul Lendvai azt írta Bibó Istvánt idézve, "demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni". Szerinte azonban Magyarországon egyre inkább a félelem jellemző, elsősorban a gazdasági összeomlás réme miatt. A cikk szerint Orbán Viktor "Magyarország de facto egyeduralkodója", és habár értelmiségi körökben "a legvadabb híresztelések terjengnek", egyelőre nem készül palotaforradalom a Fideszen belül.
- "Rohamtempóban a diktatúra felé" címmel közölt cikket a magyar alaptörvényről a svájci Tages Anzeiger. A kommentár szerint az elmúlt másfél évben Orbán Viktor és a Fidesz "egy szűk baráti kör" irányítása alá vonta az országot, "mindenhova a parlament ellenőrzésével szemben immunis, hosszú kinevezések által védett vazallusokat ültetett". Az írás szerint az új alkotmány "az autópálya, melyen Magyarország nagy sebességgel halad a diktatúra felé", megjegyezve, hogy január elsejétől az ország már nevében sem köztársaság.
- "Orbán Viktor a magyar Übü király" címmel közölt budapesti tudósítást a kormány intézkedéseiről és az azok miatti tiltakozásokról a Libération című francia napilap. A "jobboldali populista" kormányfő olyan választási törvényt szavaztatott meg a parlamenttel, amely "háromnegyedes többséget biztosít pártjának a parlamentben, abban az esetben is, ha csak a szavazatok 25 százalékát szerzi meg" - írták.
- "Magyarország ütközés felé tart az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) , miután jobboldali kormánya nem tett eleget azoknak a brüsszeli felhívásoknak, hogy vonja vissza az EU által jogsértőnek minősített törvénytervezeteket", jóllehet a gazdaság az összeomlás felé vette az irányt - írta a The Times konzervatív brit napilap internetes változatában. A cikk szerint a Fidesz tavalyi választási győzelme óta csaknem minden, korábban független intézményt ellenőrzése alá vont, most pedig "a jegybank került a tűzvonalba".
- "Orbán, a kamikaze" címmel közölt kommentárt a magyar kormány és az Európai Unió, illetve az IMF közötti tárgyalásokról a Sme című szlovák liberális napilap. A kommentár szerzője szerint "Európa tele van populistákkal, de Orbán és társai úgy viselkednek, mintha elhinnék saját propagandájukat." Mint írták: "meglepetés lenne, ha Magyarország a 2012-es évet csőd nélkül és továbbra is Orbánnal a miniszterelnöki bársonyszékben élné túl".
Címkék: Clinton, Orbán, koki
Megjegyzés küldése