Duplikácio, mivel onnan másoltam, de ugyan azt

Blogi micsodája:
Oly bizonytalan a lét, mint csillagok vánkosa
hol itt hol ott végzi az ágyban, fejünk rája
hanyatlik a tudat,
Álomba hull
nevek neve a mult.

Nézed a képet, boldogság
Arcok érzések, szív sugja: ne tovább!
... de az álom határtalan
Képzelet szárnyán száll,
Tiéd minden, minden mit kivánsz.

Csak a valaki nem lehetsz
Ő, nem vagy,
Más vagy ...
Lehetnétek, de!
Mi marad belőled?

Amit hagy, a maradék:
Mint a sallang, a nemes fémről
ugy hull le rólad a setét.
Ragyog nemes jeles jellemed
Vas lédy a lelked...

Lelked, mi apro vad bujik meg
Odud küszöbén papucsok terrorisztikus helyén
Felfestett parkolokban, ahol az ur vendég...
Él még a szemlesütve mindent látó...

Nem...

...nem látó, nem kukkolo, de érző
Egyén

Az egyén érez. Néha mindent. A tömeg is "érezkedik" -ilyen szó nincs is...

... de kérdés van:
Mi a jobb:
-A; amit Te érzel
-B; amit Mások is

Nos ez lesz témája hetünk véginek. Ne feledd, volt, hogy a Földet lapos korongnak képzelték el a népek, és akkor is érezte valaki, hogy a Föld kerek és mindig lesznek...

Ugy csipázom magam, mikor össze tudok hozni egy teljes posztot.
Áve Blogi, ez a te hozzá szolásod. (Monom magamnak, mint iró
aki neszél a jobb hüvejk újjával, mert nem balkezes)

Twit This!